A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Eljuthatott a magyar gazdaság a saját növekedési modelljének vége felé? Erről beszélgettek közgazdászok a Budapest Economic Forumon.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
Kínkeserves munka az infláció mögötti folyamatokat megállítani, de minél később teszik meg, annál nehezebb és fájdalmasabb lesz – állítja a volt jegybankelnök az e heti HVG-ben.
„Az inflációt könnyű előidézni, annál nehezebb megszüntetni” – idézte a tavaly októberben elhunyt Kornai Jánost Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke az akadémiai Stádium 28 kör szerdai fórumán a FUGA-ban. A megszüntetés nehézségeit taglalva Bod Péter Ákos – szintén egykori jegybankelnök – azt az aggályát fogalmazta meg, hogy Magyarországon az infláció hosszabb ideig tart majd, mint másutt.
A forint az ultra alacsony kamatok miatt került erős leértékelődő nyomás alá, az emelés késett és nem elégséges mértékű – kommentálja a jegybanki döntést Surányi György egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
Kevesli a válságkezelést, az emberekre koncentrálna a cégek helyett a volt MNB-elnök.
Az MNB kétszeresen volt elnökét a rendszerváltás az akkor meg is szűnő Országos Tervhivatal államtitkáraként érte. A HVG 1989 júniusában készített vele portréinterjút, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Nem volna szabad olyan könnyedén átsiklani a forint leértékelődése felett, mint azt a Magyar Nemzeti Bank teszi és mint ami a kormányzati nyilatkozatokból kitetszik – figyelmeztet Surányi György egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a HVG-nek írt elemzésében.
Folytatódik Surányi György és a Magyar Nemzeti Bank izgalmas vitája. (Frissítés: az MNB üzenetet küldött, amiből az derül ki, hogy ők sajnos tovább nem vitatkoznak.)
